Az arcomat hirtelen az övéhez húzta, hevesen, és egy halk nyögés jött fel a torkából. A hang megint végigfuttatott rajtam egy elektromos áramot, mintha egy őrjöngés közeledne, nem tudtam elég gyorsan elég közel lenni hozzá.
Hallottam a ruhákat szakadni a kezeink alatt, az én ruhámnak már úgyis mindegy volt. Nos, az övének pedig túl késő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése