elcsesszük

Tudjátok, hol csesszük el folyton?! Amikor összetörik a szívünket, azt mondjuk: el akarom őt felejteni! Ami engem illet, megpróbáltam, de még évekkel később sem megy.  Viszont rájöttem, hogy nem is akarom őt kitörölni a múltamból, pont azért, amiért annyira fontos volt, és úgy tudtam szeretni, mint soha senkit azelőtt és azóta sem. Ne csapjuk be magunkat!  Nem véletlenül töltünk együtt valakivel hosszú éveket... Hogyan nem veszel tudomást egy részedről?! Lehetetlen...  Azt hiszem, nem is kell. Továbblépni, és nem magunkkal cipelni a mi lenne, ha most velem lenne gondolatokat- azt igen. Elfelejteni? Ha igazán szeretted, akkor SOHA. Nem is kell! Én sem örülnék, ha az egy nap annyi jutna az eszébe, ha meghallja a nevem, hogy : De ismerősen cseng! Honnan is.